Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

tek, hogy pihennek. Oszt ahogy leültek, az egyik el is aludt, elszenderedett. A másik meg nézi, egyszer egy kisegér, egy fehér egér bújik kifele a szájábul a fiúnak. Elindul az egér, megyén mindenütt. A fiú megment utána, a másik katona. Kent mindenütt, megyén, egyszer egy kanáliBon mennek keresztülfele, de nem tudott átmenni ! Erre is megyén, emerre is megyén, de nem tudott átmenni. Oszt a katona keresztültette a fegyverit, mer fegyverestül mentek hazafele a frontrul, osztán hát keresztültette a kanálison. Mikor keresztülment, megin megyén a kisegér,megtanált egy lúfe

jet.Oszt abba a lúfejbe- ott járkált ki meg be, ki meg be. Az egér ott járkált benne. Mikor kijárkálta magát, elindult visszamenni. Megin járkált, menne ke— resztülfele a kanálison, megin nem tud keresztülmenni a vizén. Megin keresztültette a katona a fegyverit.Mikor o— daért, akkor belebújt a fiúnak vissza a szájába,oszt fölébredt a fiú. Aszongya: - 0 de elaludtam! Jaj — aszongya —, de elaludtam! Aszongya: - Hát jól elaludtál! Aszongya: - Ó de érdekest álmodtam! - Oszt mit álmodtál? - ó hallod. - aszongya -, olyan szép aranpalotába járkáltam! Aszongya: - Járkáltál te a nyavalyába! - 0 pedig — aszongya - olyan szép,tiszta aran vót! - aszongya. - Na - a fiú aszongya neki — gyere, megmutatom, hun járkáltál! - Akkor oszt megmondta neki: - Itt és itt,itt tettem keresztül a fegyvert,itt ebbe a lúfejbe járkáltál!