Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

V. HAZUGSÁGMESÉK

V. HAZUGSÁGMESÉK 34. S zárkavadászat Én is, ahogy gyerek vótam még,elmentem én is 8zárká­ié szkezni. Felmásztam ott az egyik fára. Hát mán szép kis szarkák vótak benne, de vót benne sok! Kezdtem összeszed­ni, nyomkodtam a gelebembe, az ingem alá; körülnyomkodom az ingem alját madarakkal. Amikor lejövök a farul,leszál­lok valahogy, lassan le tudtam jönni, mer féltem, hogy a madarakat is összenyomom, ... kiérek az erdő szélire, az csak felrepült velem egybül!Oszt egy nagy tón kellett ke­resztülmenni. "Jaj , istenem,ha ebbe a nagy tóba beleesek!" Ha de az asszonyok meg mostak ott a tó szélin. Ruhát,ken­dert, meg ezt-azt, mosták ottan a tó szélin. Egyszer kia­bálnak, mikor megyek ott a fejük felett keresztülfelé: - Ó, de nagy madár, ó, de nagy madár! Hát én féltem mán a víztül is,meg féltem, hogy mesz­szire elvisz a madár. Én meg úgy hallottam, hogy azt kia­bálják,hogy: "ódd meg a gatyád, ódd meg a gatyád!" Megód­tam a nadrágot, kihullott a madár! Én meg belecsippentem amitül a legjobban féltem: a viz közepibe! Az asszonyok ottan mosnak meg sulykolnak, meg tudom is én,hogy mit csi­nálnak a víz szélibe. Azt mondják, hogy: - Várjál, mingyá kihúzunk! Én meg azt hittem, azt mondják, hogy halásszak ottan egy kicsit. Halásztam, annyi halat megfogtam, hogy kilenc pucér gyerek az ing derekába nem tudta vón elvinnil

Next

/
Thumbnails
Contents