Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

III. NOVELLAMESÉK

kért az öreg néninél. - Itt lakik a szomszédba - aszongya -, ketten laknak az anyjával. - Na - mikor elbeszélte az öregasszony -, ó aszongya -, így gondoltam, megyek még én, hátha kapok valahun szállást! Elment az öreg nénitül. Ment oda, ahun... hogy mondta az öreg néni,a jányos házho. Mikor bemegyen,ott is kéri a szállást, kéreget. Aszongya a jány: - Hát - aszongya -, mi szállást nem tudunk adni,ketten vagyunk, két ágy van itt. Nem lehet hun aludni, csak — aszongya - az istállóba! Aszongya a kódus,hát jó lesz neki ott is. No osztán, beviszi az istállóba, meglátta a betyár mingyár, hogy itt van a lú! No, a jány meg rácsukta az ajtót, mindent. Maj reggel kiengedte. Elment a betyár haza, na osztán mondja: - Na, hun jártatok, mit jártatok,mit tanáltatok? Na, megvan vagy nincsen? Mindegyik azt mondja,hogy sehun nem tanálják. Aszongya a fiatal, a kódus: - Hát - aszongya —, én megleltem! És egy Ián vitte el! - Na oszt, hogy hozzuk el? Aszongya a fiú: - Hát úgy, hogy szombat este megyünk jánnézóbe, jánkérőbe, megkérjük a jánt! tígy is vót! Elmentek négy lúval,kocsival, elmentek a jannál, mentek ketten megkérni a jánt. De hozzá is ment a Ján a fiúho! Mán akkor nem kódus vót, szépen felótczött, oszt hozzáment. Mikor osztán este vót, elindultak menni,a lány kinyissa a kaput. Ahagy kinyissa a kaput neki, hogy menjenek, mikor mentek kifele a kapun, a Ián meg hátulrul felült a féderre, a kocsiféderre,és ment vélek! Ahogy me-