Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

III. NOVELLAMESÉK

ja meg? Most mán tudja, hogy ű kinek a gyermeke. Ezt mind elsorolták egymásnak, ugyi, hogy testvértül nemzedékeivé vétak. A király persze felvette magát, nagy szégyenletibe, hogy ű istentül sorsűzött, és megyén a világnak! Nekivágott a nagyvilágnak. És elindult menni a délceg paripájával és a díszes bajnoki ruhajávai.Egy halászkikötónél kötött ki, ahun a halászok felfogadták útet. De ű azt mondta, hogy vigyék el útet egy olyan világtájra,ahun vitézséget lehet szerezni. Azt mondták a halászok: - Elviszünk! Elvitték ezt a királyt, szóval ezt a vitézt egy olyan szigetre, ahol ember soha nem járt, madár soha nem járt. Elvették tülle a márványtáblát,elvették tülle a sok aranyat és mindent a halászok.És leláncolták ott egy szigetre. És amikor leláncolták, rácsukták a bilincset, azt mondták: - Majd hogyha ennek a lakatnak a kóccsa kikerül a tengervízbül, akkor szabadul ki innen! - És behajították a tenger vizibe a kulcsot a halászok. Űk pedig visszahajóztak. Temérdek aranyat, ezüstöt,ami vót a királyfi mellett, ugyi, mer ű vitte magával az aranyait,ezüstjeit,ezt mind magához vették a halászok. Akkor Rómába pápaválasztás vót.Mán eltelik nígy nap. Eltelik öt nap.A pápaválasztás nem ejtcdik meg,mer a cella üres. Akármék cellába bezárkóznak, mint szokásszerüen mondják, én nem tudom, mer még pápaválasztáson nem vótam, hogy minden cellába beül egy szent pap. És akire rászáll az égi jel, az a pápa! De oszt egy cellára,csak senkire se száll az áldás. Várnak mindenre. Egyszer megszólal egy pap: - Hallgassatok ide! Láttam égi látomást! Nekünk el kell menni tengeren túlra egy szigetet felkeresni, egy