Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás

Bukovina, ukrán nemzetiségű lakosa ás a rusznyák /hasonló jelentésű, de gúnynévként használt/ szavakkal. E képzett szavak etimológiája azonos az orosz szóéval /sőt a jelentésük is, mivel a cári Oroszország lakóját is jelentették/. 6/ Az egyik monográfiában Nyíregyházáról ezt olvashatjuk: "Városunk történetének legfontosabb fordulópontjához értünk. A régi Nyíregyháza története befejeződött, 1753 ban megfordították - Szohor Pál szavai szerint - sírján a címerpajzsot. Helyét csak a szél fújdogálja, házai romokban, udvarait felverte a laboda,egészen puszta a föld, csak néhány kálvinista, meg orosz jobbágrcsalád /klem.tőlünk: N.Z./ lakja és közöttük öt armálls nemes nem kevés7/ bé nyomorúságos sorban." Tehát a szlovákok 1753-as betelepülését megelőzően vannak már Nyíregyházán orosz családok.Ezt a tényt az említett műben a következők is megerősítik:"Az új telepesek kiváló tulajdonaágai,munkájuk hamarosan mutatkozó eredményei természetesen nem kerülték el a birtokos, gróf Károlyi Ferenc figyelmét, sőt érdeklődéssel figyelték őket a szomszédos földesurak, Nyíregyháza másik felének birtokosai, Palocsay Zsigmond bárónő, illetőleg Sennyei Imre báró ós Dessewffy Sámuel is, akik előbb oroBtok /ruthének/ /kiem.

tölünk:N.Z./ letelepítésével kísérleteztek, nyilván fi/ kevesebb eredménnyel." A csabai ós főleg a szarvasi szlovákok szervezett faluközösségből jöttek ide, ebből adódhatott, hogy Nyíregyházán is azonnal kialakították a maguk községi közigazgatási formáit. A vagyoni és - méginkább - a vallásbeli különbségek azonban elkülöníthették őket az un. rusznyákoktól /hiszen ezek "orosz hitűek" és szegényebb soreúak voltak/,ezért az új együttélési formák létrejöttének csak