Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - II. Testamentumok

rênes

forint készpénz. Az evangélikus egyházra 22 vonást hagyatékéit. Kz utóbbi jellegű végrendelkezés igen alkalmas a korabeli gazdasági és társadelmi viszonyok tanulmányozására, hiszen a 20 holdnyi földhöz szép számú állat, vetésterület, épületek, gazdasági eszközök, szemestermény,tartozás, készpénz, stb. is tartozott, és mindez az özvegyra és három gyermekére maradt. igyéb, hasonló tartalmú testamentumok, osztályos e • gyezségek, vagy különféle járulékos iratok ebből a korból még akadnak. A helyi viszonyok tanulmányozásához forrásértéküek, mert gyakran a legapróbb részletekig föltárják előttünk a regmúlt idők embereinek életvitelét. Ilyeneket mutatunk még be a következőkben: Följegyzés Lipcsei Adam árváját illetően - 1789. okt.4. Több esküdt és az árvák kurátorai foglalták írásba az elózó évben teljes árvaságra jutott hároméves fiúcskára maradt dolgokat. végrendelkezésből kiderül,hogy a házat még életében eladta az özvegy 120 vonásért, amiből végül 100 vonás maradt meg,ezt pedig bizonyos Henzsel Mihály évi 6 vonás kamatra átvette. A kissé elrongyolódott dunyhák és vánkosok is gazdára leltek. Maradt még egy tehén, ama a "tutorra" hagyatott, vagyis a gyámra, aki az árva öreganyja, hogy az árvát táplálhassa. *• nehaj Sztrihouszky Jánosné reverze - 1789. október 24. uz árvák felügyelói és más "becsületes emberek" közreműködésével írás készült arról,hogy a férjével mindössze 20 hétig együttélő asszony a válás után "kifizettetett férje gazdaságából". Az asszony elsősorban ruhaféléket, lábbe-