Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás

Az előbbiekben bemutatott 1824~es összeírás utolsó /teljes/ oldalain ez olvasható: "Az Elöli lrtt Laistrómban Portionak és Arenda fel Vetésének Eösző Számlálása Latosok Szerint Minden Tizednek Külön Külön.* j "Tabella, az melyben elő adattik elöl irtt Laistroasban Portio és Arende, nemkülömbön puszták arendája lapolitája vagy Fel-Vetés. 1624^- Iszt. Is miként fizetődött ki." X X X X Ebből és egyéb levéltári iratokból is az derül ki, hogy a századforduló táján, a 19. század elején egyre kevesebb községi-városi anyag készül ócseh nyelven /tehát a csehek és a szlovákok közös írott nyelvén/, és mindinkább a magyar nyelv kerül előtérbe - az általános kétnyelvűség elterjedésével. Mindez velejárója annak a változási folyamatnak, amelynek részeseit - az első szlovák telepeseket,az itt élt megyar és más lakosságot és u~ tódaikat - mintegy hetven éven át nyomon kisérhettük né° hány levéltári irat részbeni megismertetésével. x x x X