Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás

időkben pedig a bokor, bokortanya megjelölésA magyar nyelv történeti etimológiai szótárában ez áll a szállás szóról: "Származékazó: a száll igéből alakult -ás. -és főnévképzővel." "... főként a nomád, félnomád pásztorkodás szavaként... közép- és keleteurópai, sőt Nyugat-Ázsiába is eljutott vándorszóvá lett. Átvették a magyarral szomszédos szláv nyelvek, a román,az oszmán-török, továbbá ... lengyel-orosz, .ukrán orosz... közvetítéssel átkerült több török és finnugor nyelvbe is." Jelentései: szállás, bajlék; fekvőhely; kalyiba, pásztorkunyhó, pásztorszállás, juhásztanya, esztena, teleltető, akol, melléképület; tanya; cigánytanya; cigánycsalád; falu, a falu népe; koporsó sátor, bódé; lacikonyha, stb» Nyíregyháza három részre osztott határában 2 rész szántó volt, egy rész legelő. Mesteremberek nem kaphattak földet, "...mert a kaptának, tűnek,árnak,bicskázónak, téglázóvasnak nem kell pas

cum, azokat legelni soha ne» látta senkt..." - vallották. 24/

^ A közeli kapcsolatban álló családok egymás szomszédságában kapták ki a szállásföld lüket. A kertek egymással szorosan érintkeztek,

s jellegz

1 tes bokor formában tömörült a legtöbb birtok. "Van köztük szabálytalan csoportos halmaz:, van kétsoros, út mell* tti bokor, van tó körül elhelyezkedő faluforma, - fezek t legősibb bokortanyák, - van teret körülvevő körtelepül ía és van párhuzamos utcákat alkotó faluforma." Az ún. "szállás","bokorszállás", "bokor", "bokortanya", "tanyabokor", "tanya" fogalmak nem azonos időben voltak használatosak.! "szállás" levéltári adatként 1843ban fordult elő utoljára. 26

^ A betelepülést követő évek ócseh nyelvű testamentumaiban csakis ezt találjuk. Példáink /magyar fordításainkkal/: - 1763: Janovi polovica domu y polovica Salasu /Ja-