Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)
Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás
NÉMETH ZOLTÁN : A KÉTSZÁZ ÉVE MEZŐVÁROSSÁ LETT NIIBEGYHaZA ÉLETÉBŐL / 1754 - 1824 / I. Regiszterek. közigazgatás A Nyíregyházát újratelepítő idegen ajkú lakosság már ittléte első évében nagyfokú társadalmi szervezettségről adott tanúbizonyságot. Az alább közölt "regiszter" az új közösség fegyelmezett életrendje első jeleként tárul elénk. Egyúttal fölvillantja az újraéledő falucska mindennapi életének olyan mozzanatait, amelyek meghatározói lesznek a lakosság későbbi életvitelének is: a közvagyon pontos és lelkiismeretes elszámolásának, és védelmének, a közerkölcs szilárd formálásának, a szorgalom és a szívós munka meghonosodásának. Mindezek alapjai lettek a városi rangra emelkedésnek, az Örökváltság kivívásának, a nagy küzdelmeknek a földdel, a gyökeret eresztés új föltételei megteremtésének, egyáltalán: a hajdani és a mostani nyíregyháza arculatát is biztosító tényezők formálásának. Dolgozatunk további részeiben is a lakosság múltbeli életsorsának ugyancsak epy-egy jellegzetes velejáróját elemossuk. A betelepülés első évei Egyetlen korabeli községi iratot mutatunk itt be azzal a céllal, hogy legyen fogalma a mai nyíregyházinak a városalapító elődökről - hacsak egy akkori bírói följegyez zés alapján is. Az iratot - nem a teljes terjedelmében - az eredeti ócseh nyelven és magyar fordításunkban közöljük: