Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

bot és belehelyezi a gyermekét« Ha közelben nincs árnyat adó fa,akkor gallyakat tűzdel a mélyedés mellé« A gallyat kifelé menet tördelte le az útmentl bokrokról« Az anya hozzáfog a kapáláshoz, gyermekével együtt« Ha felsír a kicsi * odamegy; és megszoptatja. Ha észreveszi, hogy a nagyobbik gyermeke elfáradt, akkor így szól hozzá: "Jó van, fiam, szép munkát végeztél! Most már vigyázz & kis testvéredre!" A gyermek boldog, örül a dicséretnek és aztán játszik a kicsivel» míg" az el nem alszik* Az odahaza maradt két vagy három kisgyermekre jegy nagyobb gyermek ügyel. Midőn estére hajlik az idő, az anya siet haza a mezőről, mert nemsokára jön a konda, fejni is kell a tehenet, adni kell a disznónak» de kellene valami vacsorát is készíteni. Közvetlen aratás után megtelik a tarló búzafőszedegetőkkel. Hasznos munkája ez a gyermekeknek! Egy- élelmes,ügyes gyermek: két véka búzát is összeszedegethet. A bárói birtokon - gereblyézés után - szabadon tallózhattak. Legfeljebb a kerülő nézett rájuk, nehogy a keresztekből kihúzogassák a szálakat. Ilyet a gyermekek sohasem tettek, de nem is merték volna megtenni. Tudták azt, ha a keresztekhez nyúlnak, mind elveszik tőlük,amit addig tallóztak, és soha többé nem szedegethetnek* A falusi gazdáknál a szedegetéshez- már engedélyt kellett kérni« Ritka eset volt, hogy egy falusi gazda a szedegetéshez hozzájáruljoiuAz egyházi földeken azonban szabadon szedegethetett mindenki. Ilyenkor tale volt .* tarló hajladozó gyermekekkel, de ott szedegetett velük a munkából már kiöregedett nagyapa, és nagymama is. Az 1930-as években az uradalmi cselédek, a napszámosok és zsellérek gyermekeit nem nagyon alkalmazták, erre kevés lehetőség volt. De előadódott az is, hogy/ az urada95