Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

Kende György báró 1940-ben egy fiatal, nős, gyermektelen ispánt alkalmazott. Ettől kezdve Török Jenő irányította az istvándi uradalmat. Minden este 8 órakor otthon kellett tartózkodnia, mivel Cégénydányádról ekkor hívta fel a báró,hogy az elvégzett napi munkáról Jelentést kér<jen. A báró magántelefont szereltetett fel a kömörői és a túristvándi gazdaságába Fehérgyarmaton és Penyigén át. Az öreg báró idején volt telefon a sonkádi és a tiszakóródi gazdasági központokba is.A telefonoszlopokhoz elegendő fa volt az uradalmak erdeiben. Kende György báró mezőgazdasági vonalon képzett ember volt,ezáltal értett az irányításhoz is. Török Jenő a báró utasításai szerint vezette az istvándi uradalmat, egészen 1945-ig, a földosztásig. De ekkor már egy új korszak kez^ dődött! c, Belső cselédség Parádés kocsis

. Túristvándiban "prádés"-nak mondták. Itt mindenek előtt Nyíri Sándorról kell beszélnem, aki Túristvándiban született,s ott élt haláláig. Eleven, mozgékony, értelmes ember volt. Megnyerőén, igen szépen tudott beszélni. Mint huszár, végigszenvedte az első világháborút. Jól értett a lovakhoz.. Ezért választotta ki magának a báró még a 20-as évek elején. Nyíri Sándor 1944 őszéig volt alkalmazásban. Négy fekete, szép tartású, jójárású lovat bíztak reá. Angol félvér lovak voltak, ilyeneket manapság- már csak a fogathajtó versenyeken lehet látni. A prádés istálló Nyíri Sándor lakásához mindössze 100-150 lépésnyire volt. A hajnali harangszó Nyíri Sándort mindig az istállóban találta,de már ott volt a sógora,üjfalusi Kovács István lovász is. Elvégezték a lovak körüli teendőket,így az 60