Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)
együtt. Hogy mit Jelent az, hogy az embernek embertelen körülmények között kell élnie,akkor tudtam meg,akkor láttam meg, amikor Túristrandiba kerültem. Szerencsére azóta már nékik és leszármazottjaiknak emberi sors jutott osztályrészül. Ez a dolgozat legyen tanúbizonyság a múltról a jelenben élőknek arra, hogy tudjanak előre is tekinteni. 2. Túriatvándi története Túristvándi Szatmár megye északkeleti csücskében van a Túr folyó mellett. Körülötte Kömörő, Fülesd,Szatmárcseke, Tiszakóród és Kölese községek találhatók. Túristvándi határa 1670 hektár, azaz 2902 kat. hold. "Tur" praediumról az első feljegyzés 1181-ből származik,bár az még nem bizonyított,hogy a mai Túristvándi helyén feküdt-e vagy sem.A Szente-Mágóce nemzetség kilencedik,ún. szatmármegyei ágazata Kölese /Kulch, Kulche, Kvlche/ faluba telepedett le. A XII. század első felében ott élt Kulchey ispán.6 alapított és építtetett kolostort Cégényben,melyet a "Boldogságos 3zúz"-ről neveztek el.A kolostornak adományozott birtokokról 1181-ben határjárást tartottak, melynek adatai a Váradi Regestrumban szerepelnek.Ebben "Turbón kívül Cseke r Milota és Gebusa /Kölese?/ praediumok nevét említik még meg. Az 1142-ben írott és a pannonhalmi apátságban őrzött okirat arról szól, hogy a Chulchey ispán által alapított kolostor a Szamos mellett, az elszökött jobbágyait visszakapja. A XIII. században a "Tur" név helyébe a Culchey comes családjából származó, "István"-ról elnevezett Istvándi lépet t.A "d" kicsinyítő képző, az "i" rag pedig- birtokos e44