Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

táks kazánfűtésre, ahol napi 12 órát kellett dolgoznia,az egyik héten nappal« a másik héten éjjel. A vasgyárban sztrájk is volt, de néki akkor is dolgoznia kellett» mert a tűz nem aludhatott ki a kazánban. A sztrájk idején ki sem engedték a gyárból. 1906-ban jött haza. Hazajövetelé— nek oka egyrészt az volt» hogy meghalt az édesanyja, másrészt az» hogy Róza nevű. húga a cséplőgépnél balesetet szenvedett. Kévevágó volt, amikor beleesett a dobba és a gép leszakította a karját. De vágyott haza azért is, hogy láthassa özvegy édesapját és a kistestvéreit. Munkafelügyelője figyelmeztette, hogy ne jöjjön haza, mert Európában ki fog törni a háború.De ő hazajött. A hazahozott keresetéből a testvérei örökségi részét kifizette» gazdasági felszereléseket vett és 5 holdon hozzáfogott a gazdálkodáshoz« VámosoroszlbőL nősült» s e házasságából egy fia született» József. Sántasága ellenére 1916-ban a frontra vitték. Ott hadifogságba esett» melyből hazaszökött. Kire hazaért» a felesége már meghalt. 191S-ban újra megnősült, Ombodi Amáliát vette feleségül. S házasságából két fiú és három leány született. Mórucz Károly halkszavii ember volt, akárcsak testvére, Mórucz József. 1932-ben ismertem meg, amikor már megtört» hajlotthátú ember volt. A felesége,Debreceni Amália fél lábára megrokkant.Szegények voltak.Családját napszámból tartotta fenn.Két leánya és egy fiúgyermeke volt. Leányától» a Turistvándiban lakó SalagvárdX Józsefné Mórucz Idától érdeklődtem édesapja amerikai útja felől. De kérdezgettem az unokaöccsét, Hóracs Lajost is» akire e dolgozatban már többízben hivatkoztam. TÖlük tudtam meg as a— lábbiakats Mórucz Károly 1682-ben Turistvándiban született és ott halt meg, 1957-ben. Hős volt már, amikor az első vi27