Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)
sárral mázolták át. Nincs már dikó,amelyen 3-4 gyermek is feküdt. Sincs zsúfoltság.mint korábban, amikor- egy földes szobában aludt a család, 6-8 gyermekkel- együtt. A konyhából végleg kikerült a szabadkémény és a kemence;gáz— vagy villanytűzhely van a helyén. Ma már senkt sem jár az eredőbe gallyat szedni, dücskőt hasogatni» A táplálkozásban árnak idején nagy szerepet játszottak az erdőn-mezőn gyűjtött növények és az aszalt gyümölcsök» Ma már- aszaló sincs a faluban. A rézüstök, tejesköcsögöt, lekváros szilkék a padlásrae kerültek, da már onnan is elvitték a műgyűjtők. Lekvárfőzés ma már csak egykét helyen van, az öregek egy keveset főznek maguknak, de ezeken már nem vesz részt a fiatalsága, szilva-, a Ima-, barack- és egyéb gyümölcslekvárokat a boltban vásárolják« A lányok és asszonyok egész éven át a taz-ben dolgoznak,nem bíbelődnek a befőzéssel. Ma már kenyérsütéssel sem foglalkoznak»hiszen a friss kenyeret minden nap megvehetik a boltban«Igaz,hogy eltűnt a házi krumplis kenyér és a lángos is» A tehéntartás, a baromfitartás erősen csökkent. Ham érnek rá tehenet fejni, tejfellel és tojással piacra járni. Viszont a tsz hatalmas állatállománnyal rendelkezik.A sertéstartás, úgy látszik, növekedőben van, hiszen ez kiegészítő jövedelmet biztosít minden igyekvő család számára. Minden tsz—tag rendelkezik háztáji földdel, amelyben főként tengerit termelnek. A sertéseket főleg eladásra hizlalják, de a saját részükre is vágnak egyet-kettőt. Dgyancsak kereset kiegészítésként néhány család bikahízlalással foglalkozik«. Korábban a mindennapi betevő falat megszerzése nagy gondot, komoly munkát okozott. Az anyának ma már nem k el l feltennie a kérdést: Hit adjak este gyermekeim szájába? 186
