Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

Tyúkhúsleves «aagrlétszámú család egy egész tyúkot főzött meg levesnek, zöldséggel. Ebben volt sárgarépa, petrezselyem vagy paszternák és karalábé »A\ petrezselyem vagy a zeller zöldjét cérnával összekötve tették a fövő leves— be. Ha megfőtt a hús, akkor kiszedték. A levet leszúrták, s egy másik edényben feltették forrni. Mikor forrni kezdett, az előre elkészített tésztát beletették. A. tészta lehetett: metélt, eperlevél, grízgaluska, vagy csigatészta. A leves neve attól függött,hogy milyen tésztát tettek bele. A különböző t ész tan ennie k más-más ízt adtak a levesnek. A levest sóval, paprikával és szemes bors

aal ízesítették. A főtt húst általában krumplival, paradicsomos mártással fogyasztották el. Ha valamilyen tésztát is sütöttek, akkor az már a harmadik fogás volt. Természetesen főztek levest a kakas és a csirke húsából is» hasonló módon. Llbahúaleves

. A liba aprólékját, tehát a fejét, nyakát, lábát, szárnyvégeit a tyúkhúsleveshez hasonlóan főzték meg. Sz mindenkor ünnepi,főleg karácsonyi és újévi eledel volt.A szegényember inkább eladta a hízott libáját, mert kellett a pénz másra» Pulykahúsleves

. Az előbbihez hasonlóan,ennek is csak az aprólékját főzték meg levesnek.De pulykát csak a tehetősebbek vágtak« Or-1a húsleves

. Friss disznóhúsból igen finom leves készült. Ha már a sózóban volt,akkor kiáztatták és vasárnapi ebédre főzték meg» De levesfőzésre füstölés után is alkalmas volt, főként csigatésztával. A megfőtt orját külön fogyasztották el tormával,ecetes uborkával vagy szilvabefőttel. Becsinált leves

.Bz csirke- vagy galambhúsból készült». Főként gyermekágyas asszonyoknak főzték és vitték.Citroa178