Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

jöhettek haza, váltás ruháért és ennivalóért. Csernyi Sándor 1913-ban ment ki Amerikába. Ehhez a lépéséhez hozzájárultak a munkástoborzók Ígéretei, továbbá azok a levelek, amelyeket a korábban kivándoroltak írtak az amerikai életről és kereseti lehetősegekről. Csernyi Sándor először Chicagóba került, onnan New-Yorkba irányították, ahol végül munkát kapott. Ekkor már itt élt a korábban, szintén Túristvándiból kivándorolt Kiss András és felesége, Papp RÓza. Ők ott bárdos házat tartottak fenn. Csernyi náluk helyezkedett el, lakást, kosztot és mosást kapott. Csernyi a vasgyárban dolgozott, ugyanott, ahol Kiss András. A hengerek alól kikerülő vaslemezeket kellett mosnia, naponta 1500-at, háromszor«. Csernyi Sándort 1932-ben ismertem meg, józan életű, szorgalmas, tisztességtudó ember volt. A keresetét megbecsülte» Még ott, Amerikában a nev-yorki ref. egyháznak is tudott 400 dollárt kölcsönadni» Amikor ezt visszakapta, hazaküldte, a felesége ebből vett telket, amelyre egy háromosztatú,tornácos szép házat építtetett. Ez a ház ma is megvan! Csernyi Sándor 1920 januárjában jött haza, 2.500 dollárral. Itthon rábeszélték arra, hogy a pénzét cserélje be koronára, milliókat fog kapni! Nem ismerte az itthoni helyzetet,a pénz értékével sem volt tisztában. Végül a 2.500 dollárjáért 80.000 koronát kapott, melynek felét mindjárt el is vették tőle. Ebből vett 14 hold földet,két ökröt és megkezdte a paraszti életet. Az infláció, az alacsony terményárak, továbbá az árvizek miatt nem sok öröme volt a gazdálkodásban. Mégis azt kell mondanom, hogy Csernyi Sándor egyike volt azoknak a keveseknek, akiknek az amerikai, kivándorlás eredményesen végződött. Csécsi János és felesége, Bihary Julianna kivándorlását együtt kell tárgyalnom, mert kettőjük sorsa Arnerill