Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

az volt, hogy miért ünnepeljük a pünkösdöt? A fiúnak elmondtam: Jézus az Olajfák hegyén meghagyta a tanítványainak: maradjanak együtt, ne menjenek el Jeruzsálemből, mígel nem küldi a vigasztaló Szentlelket, ügy láttam, hogy a fiú megértette. Nos,következett a nyilvános vizsga. Mikor a feleltetésben a fiúra került a sor,feltettem a kérdést: "Fiam,arra válaszolj, hogy*miért ünnepeljük a pünkösdöt?" A fiú feláll,s nagy hangon mondja: "A pünkösdöt azért ünnepeljük,mert az Ur Jézus tanítványai felmásztak egy nagy hegyre és onnét kiabálták,hogy sehonnan sehová!" El lehet képzelni a hatást és azt is,hogy mit éreztem én akkor. De rajta is maradt a fiún a "Sehonnan Sehová" ragadványnév!! Párválasztás

. A jövendőbeli kiválasztásában sokszor nem a fiatalok döntöttek, hanem a szülők és rokonok,tehát a rang,a vagyon. Természetesen ez a gyakorlat általában a gazdagokra vonatkozott.Már előre eltervezték,hogy kit kivel adnak össze. Mondták a fiatalembernek: Az lesz jő neked, azt vedd el! Ha a fiatalnak nem tetszett a kiszemelt jövendőbeli, így válaszoltak: "Suba a subával, guba a gubával!" Valóban így volt, csak az azonos rangú és vagyonú fiatalok házasodhattak össze. Természetesen kivételek itt is voltak,a ezegényparasztságnál már nem érvényesültek ezek a feudális szabályok, A cseléd és napszámos fiatalok maguk keresték meg a párjukat, ők szerelmi házasságot kötöttek.Már szinte gyermekkorban kialakult a barátság,majd szerelem közöttük,s attól kezdve, hogy összekerültek, halálukig szépen is éltek. Kézfogó

. A cseléd és napszámos családoknál ez még nem volt 8zokás,a szegénység miatt a kézfogét csak jelképesen tartották meg. A vőlegényjelölt megvette a gyűrűket. Egy vasárnap délutánján a két család tagjai, valamint a keresztszülők összejöttek és jelenlétükben a fiatalok fel102