Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

és szívesebben alkalmazta cselédnek a rőm. kat. valláaűa— kat. Szert terjedt el a reformátusoknál is az a - romai katolikusoknál általánosan elterjedt - felfogás, hogy a kereszteletlenül elhalt gyermek: elkárhozikl De volt még: egy babonás felfogás is. Erről id» Kiss Józsefné Marozsán Eszter, volt uradnImi, cseléd felesége beszélt. Elmondta, hogy mindaddig, míg a gyermeket meg nem keresztelik:,egészéj jel égetni kell a lámpát,hogy a gyermeket ki ne cserélhesse az ördög. Éveken át küzdöttem azért, hogy ne vigyék a gyermeket már másnap keresztelni,amikor a magzatvizet alig hogy lemosták róla. Lassan elértem azt, hogy betartsák a 8. napot, az anya egyházkelési napján. Blszörnyűlködtek azon, amikor az első gyermekemet csak két hónap után kereszteltem meg. Ezzel is példát mutatva, bizonyítottam azt, hogy sem az elkárhozástól, sem a kicseréléstől nem kell félni» • két hónap során több öregasszony is megkérdezte tőlem, hogy/ miért nem keresztelem meg a gyermekemet? Ez jő alkalom volt a tanításra, a felvilágosító munkára* A kereRztelés8el kapcsolatos babonás képzetek elterjedését valószínűleg- elősegítette az a bába is,aki korábban, a 20-as években tevékenykedett. Dobos Józsefné anal— fabéta volt, akit babonasághoz is értő asszonynak tartottak» Nagy volt a csecsemőhalandóság! Dobosné működésének egyik évében 11 gyermek született,de mind meg is halt,sőt ugyanabban az évben még 4, egy éven aJnlf gyermeket is el kellett temetni. /'Az okok felsorolása nem tartozik e dolgozat témájához./ A csecsemő életében gyakran előadódott valamilyen betegség. Ilyen esetekben aztán nem az orvoshoz,hanem a bábához fordultak. A gyógyítás füstölésből és ráolvasásból 100