Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)
dillszt tel szinte bírnatatlanná vált a kenyérgond JL rosss minőségű, csírás búzából csak érdes kenyér-t lehetett sütni és ez is ojjam vő u t, min t a palacsinta . Végül a hadiliszt is megcsappant, s jött el5bb a sűrű bélű, kukoricaliszttel kevert máléskenyér . később a tiszta kukoricalisztből, tepsiben sütött málékenyér « Az ilyen kenyerén persze nem ment a munka. Egyik fiatalabb adatközlőm serdülőkorából említett egy esetet, mikor Pucorl Laji, a vele egykorú legényke, tengeri kapáláskor így bizonygatott a kis teljesítményű munkával kapcsolatban: Könnyű neket aokat kapálni, reggel izs. délbe 1ls nagy darap szalonnát aütá l^u buzakenvérri. Éta mek csak három kis s&lét eszek meg ety flndzsa tejjé . - £s bizony, sokan szédelegve centek haza este a mezőről, mégha kenyerén kívül egyéb élelmiszerből elegendő is állt rendelkezésükre. A szamosszegi ember étkezésében a reggelinél van különösen kiemelkedő szerepe a kenyérnek, illetve a mezei munka idényén délben is, ha a háziasszony is a mezőn van, s így nem ér rá főzni. Á reggeli, ha odahaza vannak, változó. Míg a disznóölés termékéből tart, addig lábasban sült szalonna,kolbász, oldalas. Shhez általában pirított kenyeret fogyasztanak, még ha egészen friss is a kenyér. Kikor a disznóuság fogyik . és a szalonnával spórolni kell, hogy a mezőre legyen mit vinni, tejet isznak kenyérrel, vagy megkenik valamilyen ízesítő anyaggal /zsír, lekvár, tejföl stb./ a kenyeret,s úgy fogyasztják. Ha már van gyümölcs, akkor as megy a kenyérrel, leginkább szilva. • zöldségfélék közül a paradicsom, paprika, hagyma lecsúszik zsíroskenyérrel, vagy kenyérrel és szalonnával. Nyáron igen ritka a melegétel reggelenként, s ha van, az általában lecsó . Ujabban kezd divatba jönni a tejeskávé is, ds arról általában azt 88.
