Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

ritka, mint a fehér holló.Témához illőt nem is tudok többet idézni Szamosszegről. Annál több viszont a történet nélküli szólás: Lássunk hát ezekből néhányat: 1. Mig isten lesz, kenyér is lesz

. 2. JÓU ,ia P»H» v-«n

Y

^ qfo"^. i láai *\tB FtltöHK Jóuva

. 3. gJáeyi fcgBY?r. bide« n». ne« 99*» t mosatjanUt •• Szegény ember kenyere, ja mindennapi jereje

. Él Szamosszegen a kenyérrel vagy a kenyérkészítés valamelyik eszközével kapcsolatos /olykor egész draszti kus/ találóskérdés is. Gyűjteményemből az alábbiakat sorakoztathatom fel: l.Ha 1eggv ollan natv kenyeret Bütnek.mlnt a világ. mi nagyobb attú

? - Hát a kemence, amibe sütötték. 2. Mlkár legnahezebh a kenyeres tarisznya? - tLiAfiX ürees

. 3. *U tíjjl f-8 «MA? - StPYfri MI I ftftjj. A szamosszegi néphagyományban - a kenyérrel kapcsolatban - a közmondásoktól is gyakoriabbak a különböző szóláshaBonlatok és kifejezések. Székből is soroljunk fel néhányat: a kenyeret kokas tejjl gyúrt clpóu-nak nevezik. Á protezsáló pedig azzal ajánlja munkahely szerzése esetén pártfogoltját, hogy: kenyér kell ennek, nem kalács

, a közös háztartásban élők ety kenyerén élnek

. A szamosszegi dolgozó kenyérkereaőü

. és mikor dolgozik, kenyér után jár illetve kenyeret keres

, s így aztán a munkáltató is kenyéradóu gazdája a munkásnak. Aki nem dolgozik, annak £vész a kenyeres tarisznyája

, akinek nincs mit enni, annak már éveszett a kenyeres tarisznyája

. Az idős megette már a kenyere jovát

. a munkahelyéből kiesettnek pedig porba jesett a kenyere

. Ha a családnak nincs enni, kenyér nékű i 84.