Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

Végső' munkamozzanatként kell megemlítenem a használt edények elmosását, tisztításét. Bzt maga a gazdasszony végzi, vagy ha van serdülőkorban levő lánya, akkor as. 3. A kenyér jellemzői, kenyértésztából készült élelmek A szamosszegiek 5-6 kilogrammos kenyeret sütnek. Ezt a méretet részben a hagyomány, részben pedig több egyéb körülmény indokolja.! falu gyakorlata szerint 3 hetenként sütnek általában kenyeret.Ez az időszak szükségessé teszi a nagyméretű kenyeret, oivel így nem szárad ki olyan mértékben, mintha kisebb volna. De a nagylétszámú családok miatt is célszerűbb egy ilyen nagy kenyér. Kikor 6-8 személy egyszerre megy a mezőre, kisméretű kenyérből kettőthármat kellene magukkal vinniük, e az nehezebb dolog lenne, mint az egy darabban levő nagyobb kenyér tarisznyázá8a. De a háziasszonynak is könnyebb szakasztáskor

, bevetéskor a munkája, nem kell bíbelődnie sok apró kenyérrel» A szamosszegi ember sajátos terminológiákkal elkülöníti a kenyérnek a részeit is. A külső, barnára vagy pirosra, olykor feketére sült rész a kenyérháj

, aminek két típusa ismeretes: fesőühaja és asóuhaja. A fésőühaja barfS A ** na vagy fekete színű, minthogy a tartósság érdekében a szamosszegiek jól megsütik a kenyeret. Ezt a héjat le szokták vágni a fogyasstáskor a kenyérről, s azt a disznóval etetik meg. Egyesek azonban fogyasztják hasmenés ellen. Pilep íráspárnérói emlegetik, hogy kávészerű italt fős belőle, amit cukrozva reggeliként fogyasztanak. Az asóuhaja már világos színű, de kissé hamus, mivel ezen az oldalán fekszik a kemencében a kenyér.A hamut letisztogatják, d« a héját nem vágják le, hanem elfogyaeztják.A héjon belüli részt kenyérbél-ként ismerik,s megszegéskor vagy el68.