Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

máx nea.de néhány évtizeddel ezelőtt még gyakorolt szokás is, hogy az érni kezdő búzát a pap megáldotta. A református vallású Szamosszegen ez a következőképpen történt: Búzaérés idejének egyik vasárnapján a templomi szószékről kihirdette a pap, hogy a következő hétköznapok melyikén és hány órakor lesz az áldás. A kitűzött nap reggelén, általában 8-9 óra körül, a templom elé gyülekezett a nép. Kikor többen voltak, egyházi énekeket énekeltek diktálás után. A diktéllóu mindig egy jóhangú, olvasni jól tudó parasztember volt. A pap megérkezésekor elindult a menet a búzaföldekre.Szamosszegen az volt az általános gyakorlat, hogy az egyház tulajdonában levő búzavetéshez mentek ki.Nem volt ez szigorúan zártrendű menet,de igyekeztek az élen menő pap után tömörülni. Útközben is a "zsoltár" nevű, református énekeskönyv énekeit énekelték, diktálás után. A búzaföldön a pap rövid prédikációt tartott, aminek tartalma az volt, hogy isten erre az évre is megáldotta kenyérrel a falu lakosságát. Ezután ima, majd újabb ének következettfnéhány búzakalászi: emléknek letépve, énekszó mellett újból a templomhoz vonultak.. Itt beszélgettek egy ideig, aztán szétszéledtek. Harangszó és templomi istentisztelet ilyenkor nem volt» Szorosan ehhez a vallásos szokáshoz kapcsolódik az újkenyérre történő úrvacsora-osztás szokása is.Lényege ennek az, hogy az ekkor elhangzott templomi prédikáció az újkenyér jelentőségét hangsúlyozza, vallásos értelmezéssel, éa a szertartásban fogyasztott kenyér már az azévi termésből készült. Szamosszeg legutóbbi gyakorlata széfrint az itt fogyasztott kenyér a református egyház földjén termett azévi búzából készült. Jslenleg úgy adja öszsze a lakosság-. A legidősebb nemzedék azonban tud arról, hogy s múltszázadban és e század elején az volt a szokás, 43.