Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

nő rolt, Tagy ba férfi volt, akkor eaak cigány lehetett, •ert magyar férfi est a munkát nea Tállalta. A kazalrakó feladata az rolt,hogy szalmából alakítsa ki a kasalfalat, segítője pedig azt töltse ki az odahordott polyvavei. A négy törekhdrdóu két rúdra erősített dróthálóból készült soroglyán hordta a gép törekrázóu-jától a polyrát a kazalhoz. A gép alól egy kisebb fajta gereblyével kaparták ki a polyrát, s villával rakták a saroglyára. A legporosabb és legrosszabb munkahely rolt ez a cséplőgépnél. A traktor és a gép közötti részen, a főezíjjal ellentétes oldalon volt mindig a mázsa felállítva,amelyen lemérték az elcsépelt búzát. A gép garatjánál általában a vállalkozó tevékenykedett. Felcsatolta as Üres zsákot,leakasztotta a telit. A zsákosok, akik jó erőben levő fiatalemberek vagy legények voltak, a zsákokat a mérlegre rakták. Általában tíz zsákot tettek egyszerre a mázsára. Est a aázsállóu

.mely szerepet ugyancsak a vállalkozó töltött be, lemérte, feljegyezte. Ezután a zsákosok a géprészt oldalt csomóba rakták, a gazda búzáját pedig a vállukon beszállították a helyére. A búzatárolásra a szamosszegi gazdák a kamorá-ban levő hombár

t használták,amit az idősebbek és főként az óuszuszka nevű faluréesen lakók szuszék néven is emlegettek. Előfordult azonban, hogy a gazdának nem volt hombárja, vagy olyan jó volt a termés, hogy nem fért bele. Ilyenkor bizony a zsákosoknak létrán a padlásra kellett vinniük a búzát, s ott a kijelölt helyen csomóba öntögetnl. A cséplőgép pltymallat

kor már indult, és reggel 8 óra körül megállott, hogy a munkások früstököl

jenek. A reggeli szabad idő egy óra volt. Ezután tovább folyt a munka délig. Az ebéd pontos kezdetét nem lehetett megszabni. Mikor az ebédvivóük nagyobbrésze megérkezett, le38.