Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

As egészségre való káros hatása miatt» akik helytelenítik a dohányzást, tréfásan, de nagyon találóan koporsóazegnek nevezik a cigarettát. Ás igazi, sírásáskor a régi koporsóhói felszínre került szögről viszont azt tartják az öregek, hogy jő vele a fájós fogat piszkálni, sert enyhíti a fájdalmat. De a koporsószeg az átkozódésban is gyakran jelentkezik» Ba valakit igazságtalanul anyaglakban megrövidítettek, pénzét nem kapta meg valakitől, keserű belenyugvással ezt szokta mondani: "

terven a tijód! Vegvé rajta koporsóuszeget

i" Fontos itt megjegyezni, hogy régen nem festett illetve fényezett volt a koporsó. Gyerekkoromból még én is emlékszem, hogy a festetlen koporsót fekete színű textiliával vonták be. Később papírt használtak a textília helyett. Itt volt szerepe a koporsőszegnek, mert a koporsó peremein, mint a kárpitozott bűtrokon, e rezesfejű szeggel verték ki a cifrázatot,díszítést. Később az ilyen díszítés elmaradt, helyette arany vagy ezüst színű papírből dornbori

tottan készült szegélydíszt alkalmaztak.ugyanilyen betűkkel a koporsó fedelén hosszában a halott nevét és életkorát is jelezték. Hint már előrébb jeleztem, a harmincas, negyvenes é— vekben Bodó Ádám /

Koporaóus Ádám/ helybeli asztalos mester készítette a koporsókat. Mégelőbb Bodor Bertalan volt a koporsókészítő mester a faluban» Szokás volt régebben üveges koporsót is csináltatni. Széket is a helybeli asztalos mester készítette. Ezek használatakor még egy durvább készítésű festetlen koporsó is kellett, amit bárka néven emlegettek. Az üveges fedelű koporsót temetés előtt ebben helyezték el. Ismerik a bárokat helyettesítő érckop5rsóu-t is. Bzt a fémből, főleg- ó— lomból készült koporsót a katonaság használta. Ha régen a 141.