Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

nóval és milyen eszközökkei végezték ezt a munkát, az a gazdák vagyoni helyzetétől függött. Á szegényebbek tehénfogattal dolgoztak, főként a szürke magyarfajtát tartották, a tarka tehén csak az 1930-as években kezdett terjedni a faluban, de akkor Is Inkább tejtermelésre. A vagyonosabbak a század elejétől lovakat tartottak igavonás céljára, azelőtt pedig magyarfajta ökröket. A község néhány uradalmában Is lő és ökörfogat dívott, de itt már korábban megtalálható volt a tarkafajta is, sőt, került egy-két pár bivaly is. A szántás eszköze, szerszáma, az eke többféle volt. Az első világháborúig általános volt a faeke /vagyis a fagerendelves eke/

, Ezután azonban a több földdel rendelkező gazdák fokozatosan áttértek a vaseke használatára. A harmincas évekre már minden tehetősebb gazda vasekével szántott. A szegényebbek viszont nemcsak a második világháború alatt, hanem még a felszabadulás utáni egy-két évben is a faeket használták. Mint érdekességet említem, hogy a község egyik zsidó uradalmában már 1910 körül szántottak traktorral is az állatvontatású eke mellett. A harmincas évek elején, Sarkadi Antal helybeli cséplőgéptulajdonos kezdeményezésére, terjedni kezdett a traktorral való bérszántás is a vagyonosabbak körében. Érdekes azonban, hogy csak tallóuszántás-t vagy őszi mélyszántást végeztettek így, vetés alá való szántást sohasem. A gőzgéppel való szántásnak már csak halvány emléke maradt fenn. Csak egy adatközlő mesélt erről,kuriózumként mégis leirom a hallottakat. Adatközlőim szerint a századforduló táján gőzgéppel is szántottak a falu egyik uradalmában. A megoldás, ahogy Szamosszegen mondják,a tüsesgép beállítás» volt. As egyik gőzgép drótkötél segít5.