Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)
KESVÍHDá HÜLTJlBÖI I. • Kisvárda neve a régi okmányokban rengeteg formában fordul elő. Ennek a jelenségnek oka abban a bizonytalanságban keresendő, amellyel a Magyarországon átvett latin nyelv a maga helyesírásához próbálta alkalmazni a magyar szavakat. Eddig városunk nevével a következő formációkban találkozunk: Warad, Warada, tfarda, Tarada, Warde, Uarada, Tarda, Kysuarada, Kysvarada, Kyswarada, Kyswarda, Kysvarda, Kysuarda, Kisuarada, Kusuarada, Kysuard, Kysuarad, Kysswards, Kisvára da, Kissuarda, Kiswarada, Kisvárda, Kis Tarda, Kysvardya. Fennmaradt a Zichy család zsélyi levéltárában a kisvárdai uradalomnak, mely akkor egész felső Szabolcsot, sőt Szatmár egy részét is magába foglalta, 1521-ből, tehát a mohácsi vészt közvetlenül megelőző időkből való urbáriuma, amely az uradalom jobbágyait és azoknak uruk részére teljesített szolgáltatásait irja össze. Az urbárium szerint a kisvárdai uradalomhoz a következő községek tartoztak: Dewghe /Döge/, Weresnarth, Rosal, Pap, Patroh, Ayak, Kalongha, Thuser, Lythke, Marok /ma Marok Papi/, Daroch /ma Bereg-Darócz/, Jank f Hermanzek. Gygeh és végül maga a központ, Warda, amely már ebben a korban Oppidumnak, azaz városnak van irva. A kisvárdai uradalomhoz tartozó községeken felül ebben az időben a Kisvárday család birtoka volt a hatalmas báthmonostori uradalom, mely Eács, Bodrog és Baranya megyékre terjedt ki, s melyet éppen félszázada a család részére Kisvárday István kalocsai biborosérsek szerzett meg, s a tassi uradalom, aaelyhez a mai Kyirtass, Damecser, Kék, Dombrád és Szamosszeg tartozott. A kisvárdai jobbágyok felsorolásában ilyen nevekkel találkozunk: Zaba, Zewch /Szűcs/, Kowach, Chyzar /Csiszár/, Deyak, Kewmywes 83