Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

nittatása és intézeti elhelyezése, hanem László nevű. öcscsének ellátása is, aki önálló életvitelre sosem lett volna alkalmas. Néhány évi hányódás után, a harmincas évek elején a Kisvárdán megjelenő „Felsőszabolcs" cimü hetilap szerkesztője lett. 1935 szeptemberében, alig 28 éves korában érte utol a végzet. Halálát egy félresikerült orvosi kezelés okozta. Egy pesti kórházban gyógykezelték, és nem ismerték fel idejében, hogy tífuszos. Behatóbban újságírói korszakában kezdett el foglalkozni váró

sä és a Várdai-csalad történetével. Ebben a munkában nagy segitségére volt SZÍVÓS kitartása, s filoszi felkészültsége, és Diner István helyi bankigazgató, aki erkölcsileg és anyagilag is támogatta gyűjtő- és kutatómunkáját. Fáradhatatlanul utazott és levelezett, hogy minél több értékes adatot gyűjtsön össze városa történelmi, múltjából. Hagyatékában található munkaterve, melyben öszszegzi az addigi kutatások eredményeit, és felvázolja a további kutatásokhoz szükséges lépéseket. A budapesti egyetemi könyvtárban a magyar középkorra vonatkozó kiadott oklevélgyűjteményeket vizsgálta át, és talált számtalan felhasználható adatot. Kevésbé sikeresnek könyvelte el a nyíregyházi útját, mivel a vármegyei levéltárban a legrégibb iratok Váraára vonatkozóan csupán 1550-től származnak. Jelentős eredménnyel zárult egri kutatása, amelynek során az érseki levéltárban a 17-18. századra vonatkozó értékes okmányokat sikerült fellelnie. Számtalan használható adatra bukkant az egri káptalani hiteles helyi levéltárban végzett kutatásai során is. Az egri érseki liceum könyvtárában lelt rá a Zichy Okmánytárra, melynek jegyzetelése, lefordítása és feldolgozása a legidőigényesebb munkának bizonyult. Mindezeket a kutatásokat három hónap alatt végezte el, s kiadásaira kénytelen volt hiteleket is