Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

A VAE!*!-CSALÁD VÁZLATOS TÖBTÉHETÍ lisvárda középkori történetéből teljességgel hiányosnak ások a lapok» melyek más városoknak földesuraik ellen folytatott küzdelmeit örökítik meg. nincsenek földesúr változások, nincsenek zökkenők, békés, nyugodt a viszony földesúr éa népe között. A város földeaura az egész középkoron át a Guthkeled nemzetségből származott és Várdainak vagy Kisvárdainak nevezett család volt. A Guthkeled nemzetség - mint már emiitettük - lézai szerint Péter király idejében bevándorolt bonenstaufeni sváb testvérpártői, Guth-től és Keledtől vagy Keledtől származik. A testvérek az egész Borsóvá vidéket is megkaphatták királyi adományként, mert a leszármazó családok - Tárdaiak, Báthoriak, Darócziak, Anarcsiak stb. - birtokai mind ezen a vidéken terültek el. Hint annyi, a II. században bevándorolt idegen család, a Guthkeledek ia teljesen elmagyarosodtak, évszázadok SZÍVÓS munkájával, birtokállományuk növelésével, politikai érzékkel as ország legelsői közé küzdöttek fel magukat és kiváló férfiak egész sorát adták az egyházi s politikai életnek: a Guthkeledek Báthori-ágának nem egy sarja Erdély fejedelmi székéig emelkedett, sőt Báthori István a lengyel trónig, mig a Várdai-család nem egy kiváló főpapot s államférfit adott az országnak. A Guthkeledek Várdai ágának története a Uli. század végén élt, Aladár come as el kezdődik, bár már apjáról, Mihályról tudjuk, hogy Várdainak nevezték,

1 ennek a Mihálynak atyja valószínűleg Pelbard ungi comes, akinek felesége, a Tornaj nembeli Ohudalo 1238-ban as egri káptalan előtt végrendelkezett. Abból, hogy végrendeletét a Tardal-család levéltárát magába olvasztott Zichy-levéltár őrizte meg, következtetjük, hogy a Várdai-ág ősanyja volt. 60