Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

nyomait találjokt 1452-ben

44 és 1521-ben ia előfordul az öezazeiráeokban egy-két Zütteratoa vagy Deyak nevezeti! jobbágy, a különösen müveit és használ haté embere volt urainak egy Kalmár Péter nevű várdai jobbágy* Kisvárda középkori egyházi életéből ennyi maradt fenn számunkra. A pezsgő, eleven élet nyomai ia elvesztek abban a két véres évszázadban, asd. a »sötét középkor" boldog korszakára következett. Jegyzetek» I. A középkori szobrászat emlékei Magyarországon. Int Ipolyi Arnold kisebb munkái. Bp. I. 139. 2* A kőfaragványok ma a templom keritéaébe befalazva láthatok. Egyikük primitiv cimmerrajzot, másikuk sisakos főt, harmadik torz. primitiv emberi alakot, negyedikük a Szentlelket galamb alakjában, végül az ötödik sárkányölő /?L Z./ Szent Mihályt ábrázoló féldombormü. £z utóbbi határozottan gótikus. 3. Z.O. I. 154. 4. A kisvárdai római katolikus egyház régi anyakönyve. Közölve a függelékben. 5. Uo. 6. üo. 1. 7. Uo. 716. 8. Svörgyéni Ignác

: Kisvárda váro8ának örök emlékül. ' Pest, 1870. 9. Uo. 10. Uo. II. Hag? István

t Magyarország családai czimerekkel. Peat, 1865. HI. 54. 12. Téglaépitészeti műemlékek Magyarországon. Int Ipolyi Arnold kisebb munkái, i.m. 449. 13. Anyakönyv, 717. 58