Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

KISYlRDA KÖZÉPKORI EGYHÁZTÖRTÉHETE Hogy Szent László templomát megelőzően milyen templom és milyen egyház állott Kisvárdán, arról megállapítani bármilyen keveset is» teljességgel lehetetlen. A Szent István-féle védelmi rendszerben - mint már kifejtettük Kisvárda f

onto a szerepet töltött be, s bizonyos, hogy egyházzal és templommal is rendelkezett. Az is bizonyos,hogy temploma vagy kápolnája nem felelt meg a szükségleteknek, s ez is vezethette a azent királyt, midőn hálatemplomának helyéül Kisvárdát választotta. A templom helye minden bizonnyal a várat körülölelő mocssrak felé néző legnyugatibb emelkedésen volt, ott ahol a római katolikua templom ma is áll. Sajnos, az épületnek meglévő nyomai ma már nem mutathatók ki, ha caak az Ipolyi Arnold által a templom udvarán 1870-ben látott s általa románkorinak minősített kőfaragványokat nem tekintjük annak.

2 Kőből, fából vagy más anyagból épült, azt nem tudjuk. Kőre látszanak mutatni a fent emiitett kőfaragványok, viasont a vidéken kő csak nagy távolságban található. Téglából abban a korban nálunk nem építettek, fa viszont igen nagy bőségben volt akkor még vidékünkön. Tehát ha a templom fából épült, ez megmagyarázza teljes pusztulását is. A templom alatt az épület mai formájába be nem illeszthető vastag tégla-alapfalakat találtunk, melyekről nem lehetetlen föltenni, hogy egy korábbi templom alapfalai lehettek. Akármilyen is volt Szent László temploma, az nagyon valószínű, hogy a tatárjárás törölte el a föld színéről. Alig jó félszázaddal később már Igen előkelő helyzetben találkozunk, egykorú forrásban akkor először, a kLsvárdai agyházzal. Paulus De Yarda et Carardua vicarius eiusdem

. 50