Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

jutni. A hatalmas gerendákkal tartott palánkon belül • palánkvár védőinek rendelkezésére mintegy 6-8 méteres tér állott, ezen belül épült a kővár. A kővár és a palánk kapuja, s a felvonóhíd is észak-őazaknyugati irányban nyilt. A kapu mindkét oldalán egy-egy köralaku bástyatorony foglalt helyet.A keleti toronyból nyilt a Szt. Zsigmondnak szentelt kápolna ajtaja, melyet valőszinüen az 1513-ban elhalt Vár27 dai Zsigmond emlékére alapitották. A vár udvarát északi oldalán a kapu mellett épület, keleti oldalán ugyancsak épületek, nyugati oldalán pedig egy hatalmas kőfal szegélyezte. A téglány* alakú belső várudvar déli oldalát a tulajdonképpeni főépület, a romjaiban ma is fennálló palota zárta. A palota téglány alakú egyemeletes épület volt, hosszabb oldalával kelet-nyugati irányú. Mindkét végén szervesen csatlakozott hozzá a •ele egy egészet képező keleti és nyugati kétemeletes, négyzet alakú torony, melyek egyike még teljesen fennáll. A toronyban emeletenként egy-egy, a középső részen három-három helyiség volt. Az egész palota és a melléképületek jő része is alá volt pincézve. A pincék dongaboltozataak voltak, a többi helyiségek ugyancsak dongaboltozatú, itt-ott gótikus nyomokat mutatnak. Az épület alapja kő, falai téglából épültek. A boltozáshoz külön lapos téglákat égettek. A vizes talaj ellen- , súlyozásául az alapot több helyen sürün egymás mellé levert cölöpökre, un. pilótákra rakták. A falakat igen erős mésztartalmú vakolattal kötötték. A padlózat mázas téglából állhatott.

29 A helyiségek számára jellemző, hogy 1470-ben Demeter esperes, a vár gondnoka 36 kulcsot javíttatott, * téglalap 46