Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)
sanak és egyedül az 6 boraik méressenek és ne sajátjuk, hanem az ő uraik bora adassék el; a kivttllakók pedig, tudniillik annak a helynek a lakói, saját házaikon ki» Tül az utcán és kocsikon vagy asztalokon bort mérni ás kocsmázni a bird tudta és engedélye nélkül boraik elvesztésének terhe alatt sose merjenek. A hetipiacok és vásárok szabadságának megsértéseit pedig egyedül a biró és az ő emiitett esküdt polgáraik tartoznak megvizsgálni és az innen előkerülő adókat a város régi szokása szerint behajtani és felosztani. Parancsoljuk azonkívül, hogy az az adó és jövedelem, amelyeket évenklnt földesuraiknak fizetni kötelesek, évenklnt fizettessenek fentirt néhai Várday Miklós megállapítása és elrendelése alapján, tudniillik az aratásokon a gabonát és más magok beszolgáltatásában, valamint az uraknak személyesen és házuk körül teendő szolgálatban a régi szokás tartassék meg, s ezen felül többnek szolgáltatására nem kényszeríthetők. Elrendeljük, hogy az előbb irt jobbágyok és lakosok közül bárki, aki tizedköteles disznókat bir, minden tiz disznóból csak egyet köteles adni, s a fenn» maradó töredékek után disznót adni sohase köteles. Tegeze tül rendeljük, hogy ha valaki azon város jobbágyai és lakosai közül házakat, szőlőket vagy más örökös dolgokat abban a mi városunkban mostantól eladna vagy venne, mostantól ilyen eladások vagy vételek csak annak a városnak a pecsétje alatt oklevelekkel végeztessenek, másként azokat hiába fogják birtokolni. Amely minden előbbirottaknak biztonságául és megerősítéséül jelen levelünket a mi függő gyürüs pecsétünkkel megerősítvén, ezeknek a polgároknak és az egész közönségnek örökös hasznára kiadatni rendeljük. Kelt Bácson, Letare vásárnapján, az ür ezernégyszáz hatvannyolcadik eszt endejében.• 55
