Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

inak nem nagyon tetszhetett a Kisvárdáre irányuló forgalom, mert konkrét esetből kifolyólag 1345-ben Szabolcs vármegye és a király is biztosítják a várdai vásár szabad látogathatóaágát.

37 A boldog embereknek nincs történetük. Ez a mi esetünkben legalább annyit jelent, hogy a CT. század viszonylagos nyugalomban telt el, Kisvárda jobbágylakosságára nézve. Az Anjouk alatt az országnak e része csendben élte életét, a a község földesurainak s jobbágyainak ez a kor a gyarapodás, az erőgyűjtés kora volt. a j obbágyközség egyre emelkedik, vásárai egyre nagyobb vidéket vonnak érdekkörébe, a a század közepén már azon helységek közé tartozik, ahol idézéseket, Ítéleteket hirdetnek ki.' Birtokosai, a Várdaiak megszerzik a rozsály39 révleányvári révjog szabolcsi részét, a a forgalom a bodrogközi községekkel is megindul. A fejlődés jele az is, hogy a földesurak 1356-ban Hagy Lajostól jobbágyaik részére mentességet szereznek minden idegen bíráskodás alól,

4 amit 1372-ben az egri püspöki vikárius az excommunicatiot nem igénylő ügyekben a Várdaiak jobbágyai feletti birói hatalmát a mindenkori kerületi alesperesre, aki rendszerint a kisvárdai plébános volt, ruházza át. A birói fórumnak helybenléte hatalmas előnyt jelentett. Fokozta ezt az előnyt a földesuraknak 1393-ban szerzett biráskodási joga, mely szerint börtönt, kinzókamrát és vesztőhelyet kell fenntartaniok Kisvárdán, bíráskodásisitéletvégrehajtási jogokat nyernek az ország szokása szerint mindenféle tolvajok, rablók, sirfosztogatők, emberölők és más ártalmas emberek, gyújtogatok vagy a gazság más nemeit elkövetők felett« Ezeket elfoghatják, bebörtönözhetik, Ítélkezhetnek rajtuk, felakaszthatják vagy lefejeztethetik,vagy az ország 4.2 szokása szerint járhatnak el velük. 24