Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

bé fogékony, kisebb igényű annál a másiknál» amely már müveit Bégénél, tanultságánál, anyagi és más helyzeténél fogva valóban méltó az „érteimiség* névre. A ti8ztvi8előtársadalom általában eleget olvas. Ebben a rétegben is nagyon el van terjedve a detektív és kalandos irodalom, de itt már helyet kapnak a klasszikus nagy Írók is. A modern irodalom alig jut el idáig. Legnag yobb gátja a könyvek drágasága, ami különben a sorolvasás rendszerét termelte ki: egy könyvet 15-en, 20-an olvasnak el. Az irodalmi tájékozottság azonban mégis igen kiesi, főként az élő, modern irodalmat illetőleg. Elég gyakori tipus azonban a homo nullius libri. Az értelmiségi társadalom felső, már t.i. szellemileg felső síkján azonban már sokszor a legkomolyabb irodalmi, sít tudományos érdeklődéssel találkozunk. Ez azonban szétszórt jelenség. Az értelmiséget összetartó kapcsok meglehetősen lazák. A Kaszinó Egylet, amely egyike volt az ország legelső kaszinóinak, s nemrégiben ünnepelte százéves fennállását, szellemi téren lemondott minden kezdeményezésről vagy öazazetartó tevékenységről. A múlt évtizedben pár éven át biztatóan működött egy Kisvárdai Irodalmi és Ltivészeti Egyesület nevű alakulás, amely tényleg a legjobb utón haladt a városka szerény szellemi értékeinek Összefogása felé. Működése végül - egyik vezetője elhalván - abbamaradt* Az értelmiség többi egyesülete egy sem szellemi vonatkozású, bár néha - különösen a Felsőszabolcsi Gazdakör - ilyen irányú kezdeményezéseket is elinditanak. Az értelmiség szorgalmas látogatója színháznak, mozinak, bár az előbbi as értelmiség felsőbb rétegéhek kulturális igényeit már képtelen kielégíteni. A vidéki színészet romlásának as az okát a társadalom kulturnivőjának emelkedésével egyre kevésbé látogatja a színházat, az viszont igy egyre gyengülvén, eddigi nívóját sem képes tartani. 146