Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

vetkező határozattal: „Már több Ízben az adózó nép által a Hs. vgyére, sőt a közönséges Uri Gyülekezetekbe a legelőnek nem létté miatt beadott esedező leveleket ez úttal a Földes Uraság mélt ó tekintetbe vévén, valamint azon sok károk által is, mellyek minden esetben a vetésekbe okoztatnak, arra ösztönöztetvőn tsapán a Földmivelő iga-vonó marnák számára az agyneveztetett Külső Sziget legelőnek rendeltetik agy, hogy a közületté levő lápos hely is regulárisabb formára fel-mérettetvén, az szerint mind oda érthetődjön legelőnek a mint az Inzsellér által a fent nevezett deputátusoknak határozások szerint ki fog szakasztani." A már emiitett nagy úrbéri rendezési per kerek tizenöt esztendeig tartott. Tudni kell, hogy ugyancsak egy 1817ből való irat szerint* „A kisvár da i taksások ember emlékezetétől fogva két rendűek voltak. Ugy mint nagy Robottal szolgálók, vagy pedig Taksát fizetők." Eszterházy Pál herceg, földesúr 1807-ben Xisvárda mezővárosa és Litke helységbeli jobbágyai ellen fiskálisa, nemes Szmrecsányi Lőrinc utján pert indított, hogy a taksa fizető, jobbágyait is testi munkára, robotra kötelezzék. Alperesek védekeztek: „Számos esztendőknek elforgáeok alatt telekeiket taksára bízván, szokásba vették a Takeálásokat, az az a telekeikért pénzt fizetni, nem pedig robotásni vették." Alperesi fiskális nemes Benedekfalvi Detrich Antal, Megjegyzi azt: Hogy KYárda várossá, város lévőn, Annak lakossal egyreszben mesteremberek, ezek ha robotra szoríttatnak, a mesterségeiknek, amelyeket inkább előmozditatni és terjeszteni mintsem elnyomatatni kivan a F.E. Helytartó Ta123