Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

harcát. Az annyiszor cserbenhagyott fejedelem december 7 én Vajnovite Józsefet Kisvárdáról követségbe küldi II. 1gost szász királyhoz, hogy az ország nehéz helyzetéről neki jelentést tegyen. Másfelöl megkezdi a fejedelem alkudozásait a császári hadak magyar fővezérével, Fálffy János gróffal. 1710. december 10-én Kisvárdán keresi fel a fejedelmet Pálffy követe, Bárányi Mihály. A fejedelem válaszát, amely december 9-én kelt, Komáromi Csipkés György alispán vitte Pálffynak Kisvárdáról Pestre. A fejedelem 11-én Hagykállőba távozik. Még egyszer utoljára megfordult Rákóczi Kisvárdán. A felkelés vége közeleg. 1711 január végére hívja össze erdélyi éa felvidéki hadait, egy utolsó hadiszemlére és ennek a hadiszemlének a helye, mint az elindulásé volt: Kisvárda. A szemle után beszédet intéz katonáihoz: »itt az idő - mondja -, hogy dics<5 halállal haljunk meg inkább, mintsem a német járma alá vessük magunkat." Január 31-én a fejedelem Vajára megy tárgyalni Pálffyval, aki személyesen fogadja a kastély előtt. A tárgyalásokon rajtuk kívül Károlyi Sándor, Yay /dám, Uontecuccoli éa Groix tábornokok vettek részt. Közeledett Nagymajtény... Megjelent a FELSŐSZABOLCS hetilap 1935. január 3-i /TTL. évf. 1./ számában. 120