Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

mázó 1591-ben Prágában keltesett adománylevele, mely

Den a király a cáb statútumait jóváhagyta. Megvan ugyancsak a csizmadia céhnek 1591-ből szármázd pecsétje, és a takácscéhnek 1827-ból származó pecsétnyomója. Pedig ezeken kiviil is voltak céhek Kisvárdán. Ezt azonban eddig még csak egy 1867-ból fennmaradt fellhivásból tudjuk megállapi tani, a mely szerint ebben az idóben a követkézé céhek állottak fenn Kisvárdán: Csizmadia céh Asztalos céh Bubás céh Kovács céh Takács céh Pék céh Timár céh Suszter céh Zsidó szabó céh Keresztény szabó céh. 1772-ben az urbárium behozatalakor 9 pontból álló kérdóivet kellett kitölteni minden helyiségnek. Ennek s negyedik pontjában kellett felsorolni szokat az állandó hasznokat, illetve károkat, amelyek a helység javára, illetve kárára voltak. Egy réezlet a Kisvárdát illető hasznokból! „Vásáros Hellyek ezen Városhoz Mada két mérföldnyi, re, Kalló, Bátor, Ujhely, Ungvár négy mérföldnyire nagynak, és s Lakossok Közönségessen el is szoktak járni. Mindegyiknek alkalmatos utján vagyon, kivévén üjhelyt, és Ungvárt őszi és Tavaszi árvizes üdékben. Ezenkívül ezen Városban Esz

tendönkint hat Országos Vásár szokott lenni, és valamint az említett Vásáros Helyeken, ugy 107