Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

TALL ISTVÁN: AZ ÉSZAK-TISZÄNTUL SZLOVÁK LAKOSSÁGA A 18. SZÁZAS ELEJÉTŐL AZ I. VILÁGHÁBORÚIG Az utóbbi években több tanulmány jelent meg, amely az Észak-Tiszántúl /a mai Szabolcs-Szatmár megye és Hajdú-Bihar megye északi része /nemzetiségi lakosságával foglalkozott. Ezek az ukránok, németek és románok mellett részletesen feldolgozták a nyíregyházi szlovákok /"tirpákok"/ történetére, néprajzára és nyelvjárására vonatkozó 2 8datokat, de mindeddig nem készült összefoglaló a megye más helységeiben élt - ill. élő - szlovák lakosságról. Dolgozatunk ezt a hiányt kivánjs pótolni, amikor történeti -ceno'gráfiai áttekintést nyújt a terület 18-19. századi szlovák népességről. Főként nyomtatásban megjelent forrásokat használtunk fel, de PESTY Frigyes kéziratos helységnévtára esetében /az anyag gazdagsága és kivételes forrásértéke miatt/ kibővítettük kutatásunk körét. A 18-19. század eleji statisztikai adatokat, kiadványokat nagyfokú kritikával kell használnunk, de - mivel más, pontosabb anyag nem áll rendelkezésünkre - dolgozatunk Írása során mégis ezekre támaszkodtunk. Reméljük, hogy Írásunk nem csak a történészeknek, hanem a néprajzkutatóknak és nyelvészeknek is hasznosítható adatokkal fog szolgálni. Mielőtt a címben jelzett témára rátérnénk, röviden vázolnunk kell, hogy mi tette szükségessé a 18-19* században a nemzetiségek - köztük a szlovákok - betelepítését ill. betelepülését a tárgyalt területre. Elsőként a török háborúkat említhetjük meg, amelyek miatt a lakosság