Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)
kérdőív 5. pontja erre kért választ/. A fentiekben szereplő települések mellett több község elöljárósága is jelelte , hogy oda is települtek be szlovákok / Biri , Nyírtass , Szabolcs , Kállósemjén . Kisvárda /. Ópályi , Oros . Papos és VI t ka elöljárósága is irta, hogy történt szlovák betelepülés, de azok már "magyar ajkú magyarokká lettek" V8gy "tökéletesen megmagyarosodtak". Tornyospálcán még beszéltek szlovákul a Mária Terézia idején Sáros és Zemplén megyéből betelepült görög katolikus szlovákok. Kyirbaktán már csak a "tót hangzású" családnevekből sejtették, hogy oda is költöztek be szlovákok. Ófehértó "egy utszája,melly később épült, ugy látszik Zemplén és Ung megye felső részéből leszármazott tótok által telepitett, *s mostan is Tót útszának neveztetik." Geszteréd szlovák lakosai "a' felsőbb tót ajkú több megyéből szárn-aztak" - de hogy mikor, nem lehet tudni. Már FÉNYES Elek is közölte, hogy az evangélikus /tehát szlovák/ vallásúaknak Nyíregyházán kivül Hugyajon /ma Érpatak/ és Geszteréden vannak "leány ekklézsiák egy egy oskolameaterrel." * A FÉNYES által is emiitett, szlovák lakossággal is birő Bereg megyei községek közül Marok szlovákjairól azt tudjuk meg, hogy az "idegen ajkúak saját nyelvöket is értik, de nem mindnyájan mert már el magyarosodtak." Surány szlovákjainak betelepüléséről is érdekes leirást kapunk PESTY helységnévtárából. A szlovákok "jelenleg is részint mint rokonok, részint mint ismerősök látogatásul jővén megtelepednek.így népesítetett 's népesül naponta e' község, mely mint nyelvre, úgy vallásra nézve is kétféle, - az eredeti törzsfaj a' helv. hitvallású magyar, a' bevándorolt tótajku vegyes rom. Cath. *s görög Cath. vallású." Ebből az idézetből is látható, hogy a betelepedések ko14.