Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

NÉPRAJZI KUTATÁSOK A NYÍREGYHÁZA-KÖRNYÉKI "TIRPÁK" BOKCRT/NYÁKON /Kivonat/ A közlemény 1979-ben és 1980-ban, két szakaszban megvalósított rövid gyűjtőút eredménye,mely főleg e terepmunka feldolgozását tartalmazza. A szerzőnek nem volt alkalma a gyűjtőmunkájának eredményeit összehasonlítani, összevetni a már publikált szakirodalommal és levéltári forrásokkal, gondolunk itt elsősorban Márkus Mihály eddig megjelent tanulmányaira. Adatközléseiben inkább csak a ma élő helyi lakosság közléseire támaszkodott és azok elbeszélé seit idézi. A beszámolő tehát voltaképpen az Itteni lakosság összesített nézeteit foglalja magába, a saját származásáról, sorsáról és népi kultúrájáról. A számbavett és megvizsgált életformát, néprajzi Jelenségeket a szerző a következő nyolc témakörbe sorolta: A népélet általános Jellemzése; Gazdálkodás; A kender termesztése és feldolgozása;A népviselet; A népi táplálkozás; Mesterségek; Házépítés; A népdalok kérdése. Természetes, hogy e nyolc témakör nem mutathatja be a "tirpák" etnikum népi kultúráját a maga teljességében, már csak a rövidre szabott kutatási idő miatt is, de talán mégis támpontot nyújthat a további kutatások számára. A szerző az első témakörben a szlovák-tirpákok által megszállt terméketlen és homokos tájnak termékennyé tételével /kultiválásával/ foglalkozik.Életkörülményeik további alakulását bizonyos társadalmi viszonyok és kapcsolatok is befolyásolták, amelyek - a magyarországi mezőgazdaság társadalmasításáig is - meghatározták és Jellemezték az itteni szlovák népcsoport életét. Ez elsősorban a Jobb és újabb életkörülmények utáni vágyban,törekvésben nyilvánult 104.