Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

kozott, s az élelemkereset forrása is bedugulván, nem tömegben ugyan, hanem elszórva, ezerenkint költöztek ki innen a lakosok a boldogabb magyar alföldre." Az 1848-as Jobbágyfelszabadításig - a szervezett telepítések kivételével - szlovák népesség jórészt illegálisan került a területre. A múlt század második felében a fellendülő mezőgazdasági termelés, a gabonakonjunktúra idején egyre több munkáskézre volt szükség. A nyírségi birtokosok - amint az már korábban is szokásos volt - a felvidéki jobbágyok közül toboroztak aratómunkásokat, akik az aratáson kivül nyomtatást és cséplést is szívesen vállaltak. Egy 1880-as újsághír szerlnfAz arató tótok pontosan megjelennek minden évben a Péter-Pál előtti vasárnapon.Több ezer bajusztalan felvidéki bocskoros, hosszú szekerekkel, apró lovacskákkal elözönlötték a helybeli sétatért, s a mint egyes csoportok elszélednek a vidékre, - úgy folytonosan érkeznek újabbak. Mint halljuk, az idén nagy tót invasiőnak nézünk elébe, mert a felvidéki inség következtében sokkal többen keresnek munkát az Alföldön, mint a múlt évben." 5 Az idénymunkások közül többen családjukkel együtt érkeztek, egész évre vállaltak munkát, itt telepedtek meg, mások itt házasodtak meg és alapítottak családot. Ez a folyamat egészen az I. világháborúig tartott. A szlovákság másik részének az Észak-Tiszántálra való áramlását a betelepítések adták. A legfontosabb, legnagyobb számú szlovák telepest a területre hcző betelepítésre 1753-ban került sor, amikor Békés megyéből költöztek szlovákok Hylregyházára

. Itt róluk nem Írunk, mivel már számos tanulmány foglalkozott a kérdéssel. Csak any5.