Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

ő kifejezte: "a neki tett nagy sziveségem" elismeréséről s becsülésének e komoly ember azzal adott nyomatékot,hogy felszólított meghívott engem a zászlóaljára - lépésre,felelősséget vállalván, hogy egy hónap alatt hadnagyi rangba léptetett elő s Görgeynél kieszközli, hogy helyettem a sürgönyöket más futár vigye Dbrnbe. Minő kecsegtető kilátás nyilt előttem!... Én azonban tekintve fiatalságomat,a tiszti ranghoz megkívántató kellékekhez gyengeségemet, hálás szívvel köszöntem meg nagybecsű jóságát - de nem fogadtam el; mert - mondám - én jó vadász vagyok s mint ilyen rajongok az első honvéd-vsdász-ezredben reám váró hazafias kötelességek teljesítéséért e maradok a mi vagyok. Komoly elhatározásomat igenlő helyesléssel, - melyben talán önerőmmel számottevő szerénységemet méltányolta, - vette tudomásul, kezét nyújtotta s azon nyilatkozattal gondoljak reá - s ha ajánlatát jobban megfontolva hozzá vágyakozom, tudassam vele - hirtelen megfordulva - örökre elváltunk. A kézfogásnál azonban valamit markomban hagyott,gondoltam, hogy ez valami ajándék lehet, amely bizony teljesen felesleges volt... hiszen együtt utazásunk idején az előfogat dijakat magáéból fizette, de az én nevemre nyugtatványoztatta;amellett előttem szokatlan gazdag uri tartásban részesített ; de különösen az a komoly nemes társalgás 6 az a tudat, hogy egy ilyen férfiú engem egyazerti ifjoncot,majdnem barátságosnak mondható kitüntetésre méltatott - minden jutalomnál becsesebb volt előttem s mégis bizony abban a papírban három arany volt.Ritkaság abban az időben,abban a bankó-világban az arany s annál értékesebb ajándék!... Amig én a kormánybiztoshoz és s Putnok felé haladó sereg után hajtattam - őrnagyom azon tudatban, hogy már