Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

Luby százados "more nobile" társzekerével és kitűnő sza­kácsnőjével felszerelve utazott.de mert a nagy tüzek tes­tünk elejét nagyon is pirították ugyan, de a hátunk mégis didergett, s a hevenyészett szalmakunyhók sem nyújtottak enyhitő menedéket, - sokat szenvedtünk. Ám a hazaszere­tet tüze, a nemzet védelme iránti lelkesedés és az ifjú erő megtartottak épségben s felvonultunk Deésre . sőt mi még ezen túl Deésaknára nagy remények- és bizalomban;mert hiszen voltunk vagy l6000-en s volt 2 üteg ágyúnk is s az ellenség vezére Urban ezredes alatt talán csak mintegy 4000 granicsár gyalog és valami cheveaux-legen könnyű lo­vas tekintetbe vehető serege volt, mert a lázadó oláhok, alig voltak számbavehetők ... persze, hogy nálunk meg a nemzetőrök, msjdnem mind csak lándzsával voltak fegyve­rezve és bár életerős magyarok voltak, de harcot nem pró­bált s otthon családot hátrahagyott apák s a jobban sze­relt csapatok száma közöttünk kétségtelenül számbelileg is hátrányban állott sz Urbánéinál. Ha jól emlékszem nov. 10-e volt a nap. A mi parancs­nokunk Katona Miklós, személyére rokonszenves, tőrülmet­szett magyar; de óvatosság tekintetében s nem lehetetlen, hogy katonai képzettségben is nagyon fogyatékos volt, ta­lán mivel Deésig felvonulásunk minden nehézség nélkül történt,a mi nemzetőri táblabíró századosainkkal egyetem­ben el is bizakodott s a "magnum áldomásoknak" hódoló.Igy történhetett meg, hogy Urban támadása, mintha ágbül poty­tyant volna - váratlanul történt és úgyszólván készület­lenül találta a szemben túlnyomó magyarokat. Ul - a matolcsi század - Deésaknára voltunk helyez­ve, mely sóakna helyiség Deéshez gyalog mintegy félóra­közeiben van. Előző napon vonultunk oda, hol a sőtisztek­nél kaptunk kvártélyt, én nevezetesen Gacsályi Lajos had-

Next

/
Thumbnails
Contents