Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

zül Bartha Mór nemcsak azonnali jelentkezésével, hanem a toborzásbsn aktiv részvételével bizonyította harcrakész forradalmi gondolkodását„ A kapitány zászlót, fúvószenekart és megbízást adott a toborozásra és sz eredmény már aznap délután hetvenkét legény, akik közül bevált huszonnégy. A Mezőpetriben, Székelyhidon és Félegyházán előzőleg jelentkezett hat honvéddel a létszám harmincra gyarapodott. A százados Bartha Mórt Nagykárolyban "helyettes alvadász és transzportkomendáns" kinevezéssel és harminc legénnyel Nagyváradra irányította. Ott a Frimontháznál székelő Ormay Norbert alezredesnél kellett jelentkezniük. Megkapták a szükséges előfogatokat, az élelmezési pénzt azzal,hogy a "handgeld" húsz pengőforint Nagyváradon felvételezhető. Wimmer százados már a toborzásnál ismertette a felszerelést. A honvéd vadászok derékra csatolt szijon tölténytartót és vágószuronyt hordanak. A puskájuk nem sima csövű, hanem szegletes Btúccal felszerelt fegyver. Bakancs helyett csizma, kávészin vagy kék atilla, a nadrág helyett szürke posztóval, zöld eresztékkel készült csizmanadrágot, csákó helyett nemez kalapot, lobogó kakastól! forgóval viseltek a vadászok. Az ezredkeret tagolódása szintén eltér a honvédbska zászlóalj beosztásától. Az ezred "hat osztályra van tervezve két-két századdal, egy-egy század 150 legénnyel". Itt egy tag két legényből áll, amely a honvédbaka zászlóaljnál háromból állt. Az ezred alakitója és parancsnoka Ormay Norbert, Munkácsról kiszabadított lengyel törzs tiszt, aki Nagyváradon a Partiumból és Szatmár megyéből származó honvédekből alakította ezredét. Az ezred neve elelnte "Első Honvéd Kossuth Vadászezred". A szabadságharcosok közt azonban visszatetszőnek tünt volna Kossuth ne-