Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

"A népfelkeléssel csak akkor lehet valamit végrehajtani, ha lelkesülve van, de én ugy látom, ezeknek enthu27 siasmusát Deés lehűtötte." Ez az alig három- és félezer, lelkes honvéd csapat lett Bem József tábornok vezénylete alatt az Erdély felszabadításáért küzdő magyar hadsereg magva.A "vén polyák" generális percek alatt a legnépszerűbb hadvezér lett katonái, később Petőfi és a magyar nép körében. A tábornok megjelenését és első intézkedéseit lázas tevékenység, szervezés, rendezés követte. Mindenki bizott abban, hogy az akarat és fegyelem, a lelkesedés és anyagi áldozat meghozza a győzelem gyümölcsét. Bem tábornok 1848 december 12-én azon az úton indult el hadával Erdélybe, amelyen néhány héttel korábban egy "csata nélkül megvert sereg ballagott" visszafelé, egyre fogyatkozva. Estefelé Szamoskrassóra érkezett. Itt Darv8y Ferenc alispánnál szállt meg. Még aznap este itt irja Kossuthnak, hogy "...ezen a vidéken a fegyelmezetlenség borzasztó /schrecklich/, de reméli, hogy itt a rendet hamar helyreállítja." /OHB 5827:1848. OL./ Parancsot küld Nagybánya és Szatmár megye vezetőinek, hogy sürgősen gondoskodjanak a csapatok élelmezéséről. Bihar, Ugocsa, Máramaros megyéket és Sziget városát utasítja önkéntesek állitására. December 13-án Bem újabb parancsot küld Eötvös Mihály szatmári főispánnak, amelyben "... felszólította, hogy megyéjében szervezzen lóelőállitási ós befogadási hivatalt; a minőséghez képest 100140 forinttal fizesse a lovak darsbját. Vásároltasson bundákat, köpenyegeket, magyar nadrágot, csizmákat.., amennyit csak lehet. Sok aprópénzt és valamennyi szuronyos puska lefoglalását." °'