Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)
4. Angalét Sándor: A demokratikus kibontakozás Beregsurány községben 1944-1949
Amikor a hatalom kérdése már eldőlt ée a Magyar Kommunista Párt vette át az ország irányítását, megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. A helyi pártszervezet, káderek kiválasztása és továbbtanitása mellett megkezdte a termelőszövetkezet szervezését. Ebben a munkában is érvényesült a párttagok példamutatása. 1949 októberében az agrárproletárok, vagyis az újgazdák egy részéből megalakult a III. sz, DOZBS Termelőszövetkezet. Az alapitÓ tagjai a következők voltak: Perpék Lajos elnök, Papp János könyvelő, ifj. Zsupkó István párttitkár, továbbá: Perpék Lajos, Juhász József, Szabó József, id. Zsupkó István, Zsupkó Mihály, Jócsák István, Filep Ferenc, Bacsó Pál, Herta Józsefné, id. Gál János, Baráth Andrásné, Varga Sándor, Gólya Zoltán, ifj. Szilágyi István, Kató Józsefné, Laczkó Balázsné és Papp János. A parasztság ebben az időben nem volt egységes osztály,különböző rétegei különbözőképpen gondolkodtak. Községünkben a földosztás után nagyobb birtokos nem maradt. Néhánynak azonban a birtoka a 25 kh-at meghaladta. Ezek kerültek kuláklistára 1949-ben: Csiszár Lajos volt gazdatiszt /40 kh /, Pozdora Jánosnó /100 kh /.Sárga János /30 kh /, Molnár Bertalan /25 kh /, Makó Györgyné /35 kh /, Sárga Mihályné /25 kh / és Trill György /8 kh /. Az utóbbi személy azért került kuláklistára,mert cséplőgéptulajdonos volt. Községünkben egyébként a kulákok jó magatartóst tanúsítottak, kirivó eset nem fordult elő. Szorgalmasan igyekeztek eleget tenni kötelezettségüknek. Alapjában véve nem voltak ellenségei a népi demokratikus rendszernek, s hogy nehezen törődtek bele a megváltozna tatlanba, azt