Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)
3. Nagy Miklós: Kántorjánosi a Horthy-rezsim idején
mivel a "meghuzatásér" a gazda uzsoramunkát kér. A learatott kenyérgabonából minden tizedik kereszt a részeaaratóé.Ezért köteles a tériét kézi gereblyével felkaparni, a kaparékot kévébe kötni összerakni. Köteles az arató* a kihordásban is résztvenni t természetesen ezért külön munkabért nem kap. A gazda a részesmüvelésből származó részt a legtöbb esetben munkása udvarára szállítja, de ennek fejében a munkás köteles a gazda burgonyáját háromfelé szétválogatni és azt télire lekúpolni,. leföldelni,és a téli tüzelőjét felvágni éa összerakni. Minden részes munkáé köteles volt a gazdának - ingyen és saját kosztján - uzsoramunkát végezni. Ilyen ingyenes uzsoramunka: szőlőkerőkészités,a szőlőterület megmunkálása és egyéb udvari munkák. A munkás felesége rendszerint résztvesz a nagymosásban és elvégzi a hetenkénti kenyérsütést is. A cselédek, koesisok sorsa nehéz és szomoritő. A kora hajnalban, hajnali kakas-kukorékoláskor kellett felkelniük, télen-nyáron, ünnepnapon egyaránt. Virradatra el kell végezni az állatok etetését, itatását, ápolását, a sertések részére a krumplifőzést. E reggeli munka után a lovakat befogni és a napi munkát estig végezni.Este ugyanazt a munkát kell végezni mint reggel. A gazdák nagy részénél köteles a cseléd éjjel az istállóben aludni, vigyázni a jószágokra, a gazda portájára. Községünkben egy cseléd /kocsis/ fizetése egy évre a következő volt: 16 q búza, 30 kg főzelékféle /bab, köleskása, esetleg rizs is/, 2 szekér gallyfa, 1 pár csizma vagy bakancs,1 kh. kommenciós /háztáji/ föld, 50-100 D-öl zöldségnek való kert, 4 pengő füszerpénz, és egy egyszobás, nedves, sötét földes ház! Ha a cseléd "bentlakó".azaz meleg kosztot kap, akkor ennek a járandóságnak harmad részét is alig kapja.
