Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

délyi Érchegyság vidékén - sokezer román felkelő is támogatott." 14

° Szatmár vármegyét közvetlen érintő események egyrészt a megye szomszédságában lévő Kővárvidékén, másrészt Sárospatakon kezdődnek. Ugyanis 1848 Oktober elején Urban osztrák határőrezredes a román ellenforradalmi nemzetiségekkel 4000 főnyi sereget alkotvB, a Nagy-Szamos völgyén Dés felé vonul. Célja: Nagybánya, Szatmár, Nagykároly és Debrecen elfoglalása, s ezzel a magyar szabadságharc hátbatámadása. Haditervének megakadályozására toborozták a Szatmár megyei gyalog- és lovasönkéntes, valamint a gyalog- ás nemzetőr századokat. A sárospataki Református Kollégium tanárai és forradalmi diákjai a márciusi pesti események hatására már 1848 tavaszán megalakították Pálkövy és Csorna kollégiumi tanárok kapitánysága alatt a főiskolai nemzetőr századokat. A szervezkedést az az előérzet sugallta, hogy a forradalom nem lesz mindig vérnélküli. Szert egy Beán nevü obsitos káplár oktatása szerint a kollégium felső évfolyamai szorgalmasan gyakorolták az alaki kiképzés elemeit » terepgyakorlat, harcászat és éleslövészet nélkül. Rövidesen megjelent Sárospatakon is a felhívás az első tiz honvédzászlőaljba történő önkéntes jelentkezésre. Tavasz végén a kollégisták - Putő Sámuel diák vezetésével - már tömegesen igyekeztek a kassai IX. Honvédzászlóalj sorozóbizottsága elé. Ezután jelent meg Sárospatakon Eáy Gyula veressipkás honvédtiszt a IX. zászlóaljtól toborzó küldetéssel. Hívására az ifjúság tömegesen jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. Az 1848/49. iskolai év megkezdése előtt az ifjúság egyrásze a honvédek soraiba állt hazája megvédésére. Akiket katonai szolgálatra egyelőre alkalmatlanoknak mi nő si -