Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

Munkái közül több nyomtatásban is megjelent: Emlékezés gyakorló lelkészi pályámra /Debrecen, 1896/. A magyar agrárszocializmus és az örökbérlet./Debrecen, 1897./ Március tizenötödike félszázados emlékünnepi/Debrecen,1898/, Önéletirat /GacBály, 1909/ cimü memoárja kiadásra váró kézirat. A kérdésre, hogy ki volt Bartha Mór nekünk szatmáriaknak, ezt válaszolhatjuk: A szabadságharc Szatmár megyei krónikása! Hazájának szabadságáért vivott harca, termékeny életének maradandó emlékei, hazafisága teszik méltóvá arra, hogy mindenkor kellő tisztelettel emlékezzünk reá. A szabadságharc előzményeiről Egy- és negyedszázad múltán elevenedjék meg előttünk a magyar szabadságharc egyik kevésbé ismert részlete, amelynek közlésével szerény emléket kívánunk állitani annak a tizenhatezer szatmári honvédnek, akik fegyverrel a kezükben indultak el 1848. november 20-án Fehérgyarmatról és környékéről, hogy útját állják Urbán osztrák határőrezredes magyar ellenes tevékenyéégének. A magyar forradalom és szabadságharc megyerikhez kapcsolódó eseményeit 1648 szeptemberétől közelitjük meg. Az erőviszonyok a környező országokban, sőt a távoli Anglia és Franciaország területén ekkor már az ellenforradalom javára fordultak.A bécsi udvar - a prágai, az olasz tartományok és Bécs ellenforradalmi sikerei láttán - parancsőt ad Jellasicsnak Magyarország megrohanására. " "A nyári hónapok folyamán Kossuth világosan felismerte, hogy a bécsi reakció a magyar forradalom bekerítésére törekszik és koncentrikus támadás készül, amelyben a nemzetiségeknek nagy szerepet szánt." A Szatmári honvédek szabadságharcának megértéséhez