Bodnár Bálint: Kisvárda környéki népmesék. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 17. Nyíregyháza, 1980)

vágta Perinek a fejét. így o elment haza a két hintóval, elvitte magával a vadakat is. Mikor hazament, a felesége a nyakába borult, hozzáfogott keservesen sirni, mondta neki: - Szivem szép szerelmem, mi lett veled? Megbántad, hogy elvettél?Nera szeretel? Hűtlen lettel hozzám! Mi történt veled? Mióta a tengerhid partjára kimentél, azóta teljesen megváltoztál. Tegnap is, ahogy csókolni akartalak, eltószitottál magadtól, nem akartál velem lefeküdni. Nagy rimánságra amikor lefeküdtünk, puskát, kardot tettél közzénk. Azt mondtad, a karomat keresztül ne merjem rajta tenni, mert az olyan éles, hogy elvágja a karomat. Még csak hozzád sem érhettem. Ma reggel is alig hitted, hogy megvirradjon, egyesesen hintóba fogattál és elmentél itthonról, azt sem mondtad, hogy hova uensz. Ekkor Jancsi gondolkodóba esett, mert látta, hogy az ő Peri testvére milyen tisztességesen járt el az 6 feleségivei szemben. F

e

jére kulcsolta a kezét, és hozzáfogott jajszóval sirni: - Mit cselekedtem, megöltem az öcsémet! Azonnal hintóba fogatott, egyenesen megindult kifelé a vadakkal a tengerhid partjára. Ott gondolkozott, hogy mitévő legyen. Azogy ott gondolkozik, a farkas nagyon okos állat volt, azt kérdi a gazdájától: - Mit búsulsz, kedves gazdám? - Hogyne búsulnék, mikor megöltem az öcsémet, még hozzá ártatlanul. Most derült ki az igazság, de már mindennek vége! Öljetek meg engemet is! Azt mondja a medve: - Ne búsulj, kedves gazdám! Tettünk mink el élesztővizet, meg forrasztó füvet, elmegyünk oszt megkeressük. £1 is szaladtak, a három vad. Az oroszlánnak eszébe jutott, hogy egy fatörzsnek az odújába tették. Meg is ta22.